Kész. Teljesen rendben vagyok. Illetve visszatért az alaphangulatom, némi pozitív vegyítéssel. Azt hiszem talán még jobban is vagyok, mint voltam eddig évekig. Meglepő. Ez is egyfajta csalódás. De a szabad boldogság árát megfizettem rendesen. Most pedig? – Most az lesz, hogy élek. Mert megtehetem. Mert én látom értelmét.
Nem is panaszkodhatok igazán. Velem vannak a barátok, régiek – újak, velem van Melancholy és minden rendben. Két hét múlva hazautazom hétvégén. Héja nézőbe – és a családra is rápillantok futólag! 😀

Készülőben van megint egy pár novellám, de a befejezés még várat magára. Idővel azokat is publikálom. Röviden ennyi.